Részlet

Sziasztok drágáim!

Készül a következő fejezet és jó hosszú, jó klarolineos lesz, de addig is egy kis ízelítő míg elkészülök vele!

-Mi?- nézett rám teljesen lesokkolódva Bonnie.

-Igen, komolyan gondolom, ma délután elviszem vacsorázni és megkérem a kezét. - néztem rá teljesen komolyan, mert attól féltem bármelyik pillanatban elröhögheti magát és elfuthat.

-Te és Caroline… ma, hát… én… ö… gratulálok. - ölelt meg, habár még mindig elég bizonytalannak tűnt.

-Köszi, örülök, hogy végre elmondhatom valakinek, mert nem tudtam már tovább magamban tartani.

-De nem túl gyors ez?- húzta fel a szemöldökét, de láttam rajta, hogy azért próbál tapintatos maradni.

-Én… beleszerettem, és végre megoldódtak a problémáink… nincs, már ami közénk állna!- nevettem, de a jó kedvem egyáltalán nem ragadt át Bonnie-ra. – Minden rendben lesz!- mondtam ki és közben fogalmam sem volt róla, hogy mennyire nincs igazam!